BUSÓ KERÁMIA FIGURA BÁRÁNYSZŐRREL 12 cm

Farsang idején a mohácsi busók fűzfából faragott, rikító színűre festett, félelmetes álarcaikban, kereplőket forgatva, kolompokat rázva hagyományosan vidám forgataggá varázsolják a várost. A téltemető, tavaszköszöntő nagy ünnep húshagyó kedden látványos, jókedvű farsangtemetéssel ér véget.

Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának, mely szerint a mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, csónakokkal átkelve a Dunán az éj leple alatt kizavarták a törököket Mohácsról aligha van történeti alapja.
Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg.
Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.

A busó öltözet:
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött női cifra, bütykösharisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot.
A fából faragott álarc mögött vidám mohácsi férfiak bújnak meg. A néphagyományból mára idegenforgalmi látványosság lett.
Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy soktollú, fából össze-állított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.

The annual ritual of Busójárás dates back to hundreds of years, celebrating the end of winter and the beginning of spring.
The UNESCO-recognised event lasts approximately for one week in the small town of Mohács, located in southern Hungary. The Busójárás, one of the most famous Hungaricums.